ajakhasadék

logoPéntek

Fókuszban a BESZÉD

Az ajak- és szájpadhasadékról

 / 2021‑04‑16

Mit értünk ajak- és szájpadhasadék alatt?

Az ajak-és szájpadhasadék a nyílt orrhangzós beszéd etiológiai felosztásában az organikus, ezen belül a strukturális (anatómiai elváltozások) alcsoportjába tartozik. Az archasadékok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek (tumor, trauma, műtét utáni hegesedés). Az archasadékok csoportjában kétféle típust különböztetünk meg genetikailag: ajakhasadék szájpadhasadékkal vagy anélkül, valamint a szájpadhasadékot. Az ajakhasadék egy- vagy kétoldali lehet. A szájpadhasadék enyhébb esetekben csak a lágyszájpadot érinti, súlyosabb formában a kemény szájpadot is érintheti. A legsúlyosabb forma esetén az ajak-és szájpadhasadék együttesen fordul elő és a fogmedernyúlvány is érintetté válhat.

Milyen tüneteket okoz a szájpadhasadék megléte a beszédben?

A szájpad-elégtelenség fennállásakor az úgynevezett nyílt orrhangzós beszéd/hypernazalitás (rhinophonia aperta) jön létre. A magyar nyelvben három beszédhang nazális: m, n és ny hang. Az összes további beszédhang orális hang, kiadásukkor nem jelentkezik nazális színezet. A szájpad-elégtelenség esetén az érintett nem képes ezt kivitelezni, így sok hang nazális színezetet kap, beszéd során a levegő ,,szökik” az orron át (nazális emisszió). A beszéddimenziók közül a beszéd rezonanciája (hangszín) változik meg. Főként az i és u magánhangzókat és a sz, z, c, p, b, t, d, k, g, ty, gy mássalhangzókat érintheti. Ebből fakadhat a köznyelvben használt orrhangzós beszéd kifejezés.

Mi állhat a probléma hátterében?

A nazális mássalhangzókat (m, n, ny) kivéve minden további hang esetén létrehozzuk a beszédhang képzéséhez szükséges velofaringeális zárat. A kifejezés alatt azt a folyamatot értjük, amikor az orrgarati zár létrejön beszéd, nyelés alatt. Az orrgarati zár létrejöttében fontos szerepe van a lágyszájpad megfelelő működésének.

Miért fontos a megfelelően működő velofaringeális zár?

Nélkülözhetetlen a beszéd, a nyelés és a szopás zavartalan működésében. A velofaringeális zár hiányában az étel/ital visszafolyik az orrüregbe, valamint beszéd során a levegő ,,szökik”, így a beszéd túlzott nazális színezetet kap, vagyis hypernazálissá válik. Ha a velofaringeális zár nem jól működik velofaringeális inszufficienciáról beszélünk.

Milyen gyakran fordul elő?

Magyarországon az élve született gyermekek kb. 2 %-át érinti. Az ajakhasadék fiúk, míg a szájpadhasadék lányok esetében gyakoribb.

Mi lehet a kialakulásának az oka?

Jelenleg az ajak- és szájpadhasadékok létrejöttében multifaktoriális (több oki tényező) hátteret feltételeznek. Jelentős szerepe van az örökletességnek és a kismamát a terhesség korai szakaszában ért teratogén ártalomnak (például sugárártalom – jelenleg is kutatott, epilepsziaellenes gyógyszer szedése, vírusfertőzés, dohányzás – nagy mennyiségben, betegségeket kísérő magas láz). Ezek eredményeképpen az arcnyúlványok összenövése nem megfelelően megy végbe. Napjainkban bizonyos gének szerepét is kutatják.

Hogyan zajlik a probléma kezelése?

Hazánkban hasadékcentrumokban történik az ellátás (országszerte több is elérhető), team-munka keretében.

Kik alkotják a hasadékos team-et?

A team-ben általában megtalálható gyermeksebész, szájsebész, fül-orr-gégész, audiológus foniáter, fogszabályozó szakorvos és logopédus is. Továbbá a gyermekorvos, a háziorvos és a védőnő is a tágabban vett team részét képezi.

Mennyi ideig tart a probléma kezelése, ellátása?

Mivel a kezelés a születés után megkezdődik és egészen 18 éves korig tart, a team munka elengedhetetlen. Az érintettek általában éves kontroll vizsgálatokon vesznek részt. A gyermek bizonyos életkorában más-más szakember kerül a fókuszba. A kezelés a szülés utáni napokban megkezdődik a szoptatási tanácsadás formájában (hiszen az anyamellről való táplálásnak számos előnye van – a pszichés, érzelmi hatások és az anyatej fertőzések elleni védőszerepe mellett kiemelkedően fontos a fülkürt megfelelő működésében, az orális izomzat erősítésében, a nyelési reflex alakulásában).

Az EUROCRAN és az OAM ajánlásai alapján a beavatkozások, kezelések menete

ÉletkorBeavatkozások, kezelések

Újszülöttkor

 

első vizsgálat, tájékoztatás a hasadékok okairól, prognózisról, kezelésekről, műtétekről, kimenetelről, tanácsadás a szoptatásról
3-5 hóajakhasadék zárás, hallásvizsgálat

8-12 hó

 

logopédiai tanácsadás, lágyszájpad-plasztika, újabb hallásvizsgálat (esetleges tubus beültetés)
1-2 évszájpadzárás
2-3 évlogopédiai vizsgálat, a nyelvi fejlődés késése esetén újabb hallásvizsgálat, IQ-mérés, logopédiai terápia megkezdése
3-4 évkemény szájpadon esetleges megmaradt nyílások zárása
5 évajakkorrekció, esetleges beszédjavító műtét
Beiskolázás előttteam-megbeszélés a továbbiakról, esetleges szájpadtágító műtét
6-7 évfogszabályozási kezelés megkezdése
8 évcsontimplantáció a fogmedernyúlványba, szeptumplasztika (nagyfokú orrsövényferdülés esetén)
16-17 évorrkorrekció, esetleges nagyobb szájsebészeti műtétek
18 éva kezelés lezárása, eredmény-értékelés, genetikai tanácsadás az érintettnek

 Forrás: Hirschberg (2013). Orrhangzós beszéd, p. 48-76. In.: Hirschberg, Hacki & Mészáros (2013). Foniátria és társtudományok. A hangképzés, a beszéd és a nyelv, a hallás és a nyelés élettana, kórtana, diagnosztikája és terápiája, II. kötet, ELTE: Eötvös Kiadó, Budapest.

#ajakSzájpadHasadék #logoPéntek